TÖRTÉNELEM


    A MOHÁCSI CSATA ÉS AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA

    II. Lajos uralkodása II. Ulászlót tízéves fia, II. Lajos követte a trónon (1516-1526). A kiskorú király helyett egy bárókból, főpapokból és köznemesekből álló tanács látta el a kormányzás teendőit. A kincstári jövedelmek nagy részét a bárók a maguk kezére játszották. A pénztelenség következtében a végvárrendszer karbantartása elmaradt. Nándorfehérvár eleste A francia király szívesen vette volna, ha a szultán a Habsburg császár birodalmára támad. Diplomatái elérték, hogy a szultán figyelme a viszályoktól megosztott Európa felé fordult. I. Szulejmán 1521. augusztus 29-én elfoglalta Nándorfehérvárt. A magyar királyi sereg nem kísérelte meg a vár visszavételét. A déli végvárvonal nem zárt többé, a törökök számára megnyílt az út az ország szívébe. Mohácsi vész I. Szulejmán 1526. április 23-án indult el fővárosából, Isztambulból Magyarország felé. A magyar kormány már az előző év végén tudomást szerzett a török tervezett hadjáratáról. Tomori Pál (kalocsai érsek) délvidéki főkapitány azonban még tavasszal is hiába könyörgött katonái elmaradt zsoldjáért. Tomori a védelemben ki akarta használni a török had útjába kerülő természetes akadályokat: a Szávát, a Drávát és e folyók vidékének mocsarait. Tervét keresztülhúzta az, hogy a királyi sereg rendkívül lassan gyülekezett. A király és a haditanács a csata színhelyéül a mohácsi mezőt választotta. Tomori Pált és Szapolyai Györgyöt nevezték ki fővezérré. A magyar sereg: 25 ezer fő + 25 ezer fővel várakozik Szeged körzetében Szapolyai János erdélyi vajda (délkeleti török támadás esetére) - Török sereg: 60 ezer fő. Harci értéke messze fölülmúlta a magyar sereg ütőképességét. 1526. augusztus 29-én a mohácsi síkon a magyar had katasztrofális vereséget szenvedett a törököktől. II. Lajos menekülés közben a megáradt Csele-patakba fulladt. A bárók által eltékozolt kincstári jövedelem, a nemesi megosztottság, az alábecsült török veszély, a király tétova magatartása, a magyar hadvezetés hibái együttesen eredményezték a kudarcot. I. Szulejmán szeptember 9-én vonult be a védtelenül hagyott Buda városába. A fővároson kívül török hadak dúlták föl a Dunántúl keleti és északi, valamint a Duna-Tisza köze északi részét is. ˇ A tényleges katonai megszállás óriási költséggel és nagy veszélyekkel járt volna, ezért a szultán megelégedett az ország életének ellenőrzésével. Két király versengése A király nélkül maradt országban Habsburg Ferdinánd főherceg és Szapolyai János versengett a magyar trónért. Szapolyai 1526. november 11-én megkoronáztatta magát Fehérvárott (1540-ig uralkodott). 1527 nyarán spanyol és német zsoldosok többször megverték Szapolyai hadait, ő Lengyelországba menekült. 1527. november 3-án I. Ferdinánd is magyar királlyá koronáztatta magát. Szapolyai szövetséget kötött a szultánnal (1528. január 27.) Isztambulban. Szulejmán védnökséget vállalt Szapolyai országrésze felett. Az egyezség biztosította a török jelenlétét Magyarország nagyobbik felén. Szapolyai élete végéig nem vált a szultán hűbéresévé, és adót sem fizetett neki. Az ország két részre szakadása János király megsegítésére 1529-ben a szultán hadjáratot vezetett Magyarországra. Elfoglalta Ferdinánd zsoldosaitól Budát (szeptember 8.), amit át is adott Szapolyainak, de nem tudta felszámolni Ferdinánd uralmát Magyarország nyugati szögletében. Hiába ostromolta meg Bécset, október közepén el kellett vonulnia a város falai alól (1529). Ezzel 1529-ben az ország két részre szakadt!!! 1532-ben a Bécs felé vonuló török hadat Kőszeg feltartóztatta. (A vár parancsnoka, Jurisics Miklós mindössze 700 katonával védte meg a várat) A váradi egyezmény A két király harcát a török használta ki. A szultán egyre több végvárat vett oltalma alá. Szapolyai ezt felismerve tárgyalni kezdett a Habsburgokkal. 1538. február 24-én Váradon titkos egyezség jött létre, mely szerint János halála után az ő része is a Habsburg házra száll. Buda török kézen A következő évben (1539) Szapolyai megnősült, és a lengyel király lányától, Izabellától megszületett fia, János Zsigmond. János király megeskette híveit, hogy a váradi béke ellenére sem adják át az országot Ferdinándnak. Végakarata teljesítésével Martinuzzi Fráter Györgyöt bízta meg. Fráter György megszervezte János Zsigmond királlyá választását. Ezzel megszegte a váradi egyezséget, ezért Ferdinánd hadai ostrom alá vették Budát. (1541. május) I. Szulejmán 1541 augusztusában elűzte Buda falai alól Ferdinánd hadait. 1541. augusztus 29-én Buda török kézre került. Az ország egyesítésének reménye szertefoszlott › az ország 3 részre szakadt! (1686. szeptember 2-án távozik a török) 1. Királyi Mo: Pozsony 2. Török Hódoltság: Buda 3. Erdélyi Fejedelemség: Gyulafehérvár

    LETÖLTÉS